Elérkeztünk az év végi ismétléshez.A Bécsi klasszikával foglalkoztunk ebben a tanévben igen sokat. A korszak három nagy mestere volt:
Haydn, Mozart és Beethoven
Az alábbi learningapps feladatban Mozartról és Beethovenről olvashatsz állításokat és el kell döntened, melyik zeneszerzőre jellemzőek azok. A feladat végén pedig lesz egy megfejtés.
Köszönöm azoknak, akik elküldték a dolgozatukat! Várnám még ma annak a pár tanulónak a munkáját, akik még nem küldték! Utána már bekerül a munkának megfelelő érdemjegy a Krétába.
Lassan szeretnélek titeket lezárni, ezért is lenne fontos, hogy mindenki elküldje a Beethoven-dolgozatát, mert ez az utolsó érdemjegyünk idén.
Ha már Beethoven, szeretném, ha megnéznétek az alábbi pár perces "Online énekóra" videót, mely az általunk is tanult zeneszerzőről szól:
A webináriumon megbeszéltek szerint, a blogon is közzé teszem, hogy a tanáraitok tartanak az iskolában jövőhéttől egy-egy kijelölt
napon konzultációt. Én szerdán(06.03.)9.00-11.00-ig várom azokat, akik szeretnének jönni, kis csoportokban. Elsősorban korrepetálás és felzárkóztatás céljából tartanám ezeket a személyes megbeszéléseket. Természetesen ez nem kötelező, de aki szeretne, várom szeretettel! (Előtte viszont
emailben kérem jelezze ezt nekem!)
A mai órán Ludwig van Beethoven tanult műveiből tesztet
írunk, ami 5 kérdésből fog állni.
A feladatokat a füzetben kell megoldani az alábbi módon:
feladat sorszáma + a helyes megoldás betűjele. Pl.:1. A
Fotón küldjétek el a kész munkát az emailcímemre! Kérlek
fokozottan figyeljetek a határidő betartására, mert idén ez az utolsó
dolgozatunk!
Határidő: 2020.05.31. vasárnap 14 óra
Dolgozat:
1.Melyik művet NEM Ludwig van Beethoven
komponálta?
A. D-dúr hegedűverseny
B. D-dúr „Az óra” szimfónia
C. V. c-moll „Sors” szimfónia
2.Beethoven milyen hangszerre írta az op.27.
cisz-moll „Holdfény” szonátát?
A. zongora
B. hegedű
C. zongora + zenekar
3.Az alábbi kottarészlet melyik szimfóniában
található és hanyadik tételben hangzik el?
A. IX. d-moll szimfónia, 1. tétel
B. V. c-moll „Sors” szimfónia, 1. tétel
C. IX. d-moll szimfónia, 4. tétel
4.A linkre kattintva egy Beethoven-szimfónia első
tételéből fogsz hallani egy részletet.
Webináriumon csak osztályfőnöki órát érintő dolgokról lesz
szó, a mai tananyagot itt találjátok most.
A mai órán Ludwig van
Beethoven: IX. d-moll szimfóniáját fogjuk megismerni.
A szimfóniával kapcsolatos tudnivalókat megtalálod a Tk.: 184. oldalán.
Feladat: A vastag,
fekete betűkkel írt mondatokat másoljátok be a füzetbe!
A IX. (d-moll)
szimfónia (op. 125.) Ludwig van Beethoven utolsó befejezett szimfóniája, amely
1824-ben készült el. Tartalmaz részleteket Friedrich Schiller: „Óda az Örömhöz”
című költeményéből, melynek szövegét szólisták és kórus énekli az utolsó
tételben. Ez a mű az első példa arra, hogy egy nagy zeneszerző szimfóniában
énekhangot a hangszerekkel azonos szinten használ.
A szimfónia az
európai klasszikus zene egyik legismertebb, és Beethoven legnagyobb, süketsége
alatt komponált mesterművei között számon tartott alkotás. Kimagaslóan nagy
kulturális szerepet játszik a modern társadalomban, különösen, mióta az Európai
Unió a negyedik tétel egy részletét (Örömóda, szöveg nélkül) a hivatalos himnuszaként
használja. Külön érdekesség még, hogy ezen mű kézirata 2003-ban 3,3 millió
dollárért kelt el. A szimfónia különleges vonzereje miatt ma már az UNESCO
listája szerint a világ emlékezete program részét képezi.
Tételek:
1.tétel (Allegro ma non troppo, un poco
maestoso, d-moll)
2.tétel (Molto vivace, d-moll)
3.tétel (Adagio molto e cantabile, B-dúr)
4.tétel (Finale – kórussal)
A híres Örömóda a
negyedik tételben hangzik fel:
Kottája és magyar nyelvű szövege:
A negyedik tételt itt tudod meghallgatni:
Az teljes szimfóniát itt találod:
Házi feladat:
Nézzétek át az alábbi Beethoven műveket és az ide tartozó zenehallgatási anyagokat is:
Holdfény szonáta
D-dúr hegedűverseny
V. c-moll „sors” szimfónia
IX. d-moll szimfónia
Holnap ezekből a művekből egy tesztet fogunk írni!
A mai órán Ludwig van
Beethoven V. c-moll „Sors” szimfóniáját fogjuk megismerni.
A vastag, fekete betűkkel
írt mondatokatmásoljátok be a füzetbe vázlatként!
(Ne ijedjetek meg, ma kicsit több lesz az anyag, de ez a
szerdai tananyaggal együtt van leírva.)
Az V. (c-moll)
szimfónia (op. 67.) Ludwig van Beethoven 1804 és 1808 között íródott
szimfóniája, az egyik legismertebb zenei kompozíció a klasszikus zenében. Legelőször
a Bécsben adták elő a darabot 1808-ban.
A második világháború
óta néha a „győzelem szimfóniájának” (Victory Symphony) nevezik a művet.
A „V” római szám megfelelője az arab 5-ös számnak; a második világháborúban
a V-jel a győzelem szimbólumává vált a szövetségesek körében, ez okozta ezt az
egybeesést. Egy másik véletlen összefüggés, hogy a V betű morzekódban három
rövid és egy hosszú jelből áll, ami megegyezik a szimfónia első négy hangjának
ritmusával.
A szimfónia kezdőmotívuma egy jellegzetes négyhangú ti-ti-ti-tá-á,
kétszer ismételve:
A c-moll szimfóniát
vonós szekcióra, két fuvolára, két oboára, egy szoprán és egy C-re hangolt
klarinétre, egy esz-re és egy C-re hangolt kürtre, két trombitára és üstdobra
szerezte Beethoven. A negyedik tételhez további hangszerek is becsatlakoznak:
egy piccolo, egy kontrafagott és három harsona.
A szimfónia négy
tételből áll:
I.Allegro
con brio
II.Andante
con moto
III.Scherzo.
Allegro
IV.Allegro.
Első tétel (Allegro
con brio, c-moll)
Az 5. szimfónia első tétele egy tradicionális szonátaformában
íródott. Ütemjelzése 2/4.
Az első tétel, tehát az egész mű is egy úgynevezett
sors-motívummal kezdődik, ez három rövid és egy hosszan kitartott hangból áll,
majd a motívum megismétlésre kerül. Állítólag Beethoven úgy magyarázta a
motívum elnevezését, hogy „így kopogtat a sors az ajtón”.
Második tétel
(Andante con moto, Asz-dúr)
A második tételben az első tétel feszültsége oldódik,
enyhül. Szabad variációs formában íródott, Asz-dúrban, ütemjelzése pedig 3/8. A
tétel négy tömbre osztható, két témából áll, azonban a második téma dallama
lezáratlan maradt. A tömböket általában rövid átvezetők kapcsolják egymáshoz,
majd ismét egy kódával zárul le a tétel.
Harmadik tétel
(Allegro, c-moll)
A tétel itt három részre tagolódik: egy scherzo-ra, egy
trió-jellegű részre és a scherzo ismétlésére. A harmadik részt, így a tételt is
egy kóda zárja le. Ütemjelzése ¾. Nem a melodikáé, hanem a markáns ritmikáé a
főszerep.
Negyedik tétel
(Finale, Allegro, C-dúr)
A 4. tételben, mivel attacca kapcsolódik a 3.-hoz,
felhasználjaa 3.tétel anyagát. Formája:
szabad feldolgozású szonátaforma. Egészen a zárótémáig megállás nélkül egyetlen
ívben érkezik a zene.
Ezeken a linkeken tájékozódhatsz még a szimfóniáról:
A mai órán meghallgatjuk Ludwig van Beethoven: D-dúr
hegedűversenyének második és harmadik tételét!
Olvassátok el az alábbiakat:
A második, lassú tétel is zenekari bevezetővel indul,
alaptémája egyszerű, lírai, mindössze három hangból áll, ám ezt a hegedű a
tétel során sohasem játssza el, egyszer mintegy körbeöleli, máskor mintha
válaszolna rá. Az első tételben bemutatott pontozott ritmusképlet itt is
megjelenik.
A zárótétel rondót a hegedű indítja, közvetlenül (attaca) a
középső tétel kadenciája után, a zenekar pedig finoman követi. A többször
visszatérő téma „vadászat” jellegű, 6/8-os ütemben. Fontos megjegyezni, hogy a
zenekari kürtök itt is – mint végig a versenymű során – rendszeresen
alátámasztják a hegedű szólamát.
II. tétel - Larghetto
A híres III. tétel -
Rondo
A múlt órai videón a teljes hegedűversenyt megnézhetitek
Yehudi Menuhin előadásában:
(A második tétel 25:24-nél kezdődik, a harmadik tétel
35:52-nél)
Ezen a két linken pedig még tájékozódhatsz a
hegedűversenyről:
A mai órán Ludwig van
Beethoven: D-dúr hegedűversenyét fogjuk megismerni.
Feladat: A vastagon
szedett betűtípussal írt részeket másoljátok be a füzetbe vázlatként!
Ludwig van Beethoven
D-dúr hegedűversenye (op. 61.) 1806-ban készült, a komponista egyetlen e
műfajban készült alkotása, „a hegedűversenyek fejedelme”, a klasszikus hegedűirodalom
páratlan remeke.
A versenymű
(concerto) a barokk mesterektől örökölt 3 tételes (gyors-lassú-gyors) műfaj.
A zenekarral szemben a szólóhangszeré a vezető szerep. A
műfaj jellegzetességeként a zárórész előtt a szólóhangszeres bemutatja
technikai tudását (virtuozitását) zenekari kíséret nélkül. Kezdetben az előadó
rögtönző, improvizatív módon játszott a koncerten, de Mozart és Beethoven
műveiben már lejegyezték a kadenciát (zárást).
Beethoven
hegedűversenye a hegedűirodalom egyik legnagyszerűbb alkotása.
A hegedűversenyt
Franz Clement, a korszak híres hegedűművésze rendelte meg Beethoventől.
A versenymű
dallamfűzésében népzenére emlékeztető elemeket fedezhetünk fel.
A darab a
korabeli hegedűsöktől komoly technikai képzettséget kívánt, ám komoly kihívást
jelent napjaink „csak” virtuóz hegedűsei számára is, a hangszer mélyről fakadó,
bensőséges hangjának megszólaltatása okán. Szerkesztésében fontos, hogy a
zenekart és a szólistát egyenrangú szereppel ruházza fel, ugyanakkor a zenekari
bevezető részek mégis kiemelik, előkészítik a magánszólam ünnepélyességét.
A hegedűverseny
háromtételes:
I.Allegro,
ma non troppo
II.Larghetto
III. Rondo
I. Tétel
A szonátaformában megírt első tételben viszonylag hosszú,
mintegy három perces zenekari bevezető készíti elő a hegedű belépését.
A főtémát először
a fúvósok szólaltatják meg:
A melléktémát először
a zenekar, majd a szólóhegedű játssza:
Az első tételt az alábbi videóról tudod meghallgatni (24:47-ig tart):
A mai órán folytatjuk Ludwig van Beethoven: Holdfény szonátáját,
és meghallgatjuk a második és harmadik tételt.
Zenehallgatás:
Ludwig van Beethoven: cisz-moll Holdfény szonáta op.27. no.2.
II. Allegretto
III. Presto agitato
A teljes Holdfény szonátát az alábbi videóról tudjátok
meghallgatni, megnézni:
Akik zongorán tanulnak, azoknak nagyon kedvez a videó: a
zongorista keze is látszik, illetve, hogy milyen billentyűket fog le és ez
által az ABC-s hangok is.
A mai órán Ludwig van
Beethoven: cisz-moll Holdfény szonátájával ismerkedünk meg.
Ludwig van Beethoven
(Bonn, 1770. – Bécs, 1827.) német zeneszerző, karmester és zongorista.
Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett őt tartják a
bécsi klasszika harmadik nagy alakjának. Ugyanakkor zenéje a romantika jegyeit
is magán viseli.
Feladatok:
1.Az alábbi linkeken az életútjával,
alkotókorszakaival, fontos műveivel ismerkedhetsz meg:
Ludwig
van Beethoven: op. 27. no.2. cisz-moll Holdfény szonáta
A mű 3 tételes: I. Adagio sostenuto; II. Allegretto; III.
Presto agitato
Rendhagyó mű, a szonáta műfaján belül. Az elejére Beethoven
a „Sonata quasi una Fantasia” (mint egy fantázia) alcímet írta, és ennek
megfelelő a formálása: a tételek szoros összekapcsolása, valamint az első
tételnek a szonátaformától eltérő szerkesztése.
Giulietta Guicciardi grófnő, akinek a „Holdfény”-szonáta
ajánlása szól, egy ideig úgy szerepelt a Beethoven-irodalomban, mint a híres
„halhatatlan kedves” megtestesítője. A valóságban a fiatal grófnőnek – aki egy
ideig Beethoven tanítványa volt – éppoly kevés köze volt e sokat emlegetett
eszményképhez, mint magának a cisz-moll szonáta alkotójának a mű híres
melléknevéhez. Az 1801-ben keletkezett szonáta első tételét Ludwig Rellstab, a
költő a holdfényes Vierwaldstätti tóhoz hasonlította, innen származik a
kompozíció nagy keletnek örvendő mellékneve. Kevésbé ismeretes a szonáta első
tételének az a másik interpretációja, amely állítólag magától a zeneköltőtől
származott (egy elveszett levelében utalva erre): eszerint J. G. Seume Die
Beterin (Az imádkozó leány) című költeménye ihlette a második „fantáziaszonáta”
Adagióját.
3.Hallgassátok meg a zenemű híres első tételét az
alábbi videóról:
A mai órán a webináriumon megbeszéltek szerint Wolfgang Amadeus Mozart: Requiem című
művét fogjuk megismerni.
Feladatok:
1.A füzetbe a cím felírása után írjátok le az
alábbiakat:
Requiem: oratorikus
műfaj, gyászmise. A mise állandó tételekből és az alkalom szerinti változó
részekből áll, ezek sorrendje kötött.
Mozart Requiemjét (K. 626) (d-moll) 1791-ben komponálta,
élete utolsó darabjaként, talán ez a legnagyszerűbb és legelismertebb műve.
A mű szoprán, alt,
tenor és basszus szólistákra, valamint vegyeskarra íródott egy kisebb klasszikus
zenekar kíséretével /2 basszettkürt (F), 2 fagott, 2 trombita (D), 3
harsona (tenor, alt, basszus), 2 üstdob, hegedű, brácsa, basso continuo
(cselló, nagybőgő, orgona)/
2.Olvassátok el a keletkezéstörténetét a műnek:
1791 júliusában, a Varázsfuvola komponálása közben
titokzatos látogató kereste fel a zeneszerzőt, és egy, személyét felfedni nem
kívánó ismeretlen megbízásából, tekintélyes tiszteletdíj ellenében gyászmisét
rendelt tőle, azzal a feltétellel, hogy Mozart szerzőségének is titokban kell
maradnia. A megrendelő személyére később fény derült: Walsegg von Stuppach gróf
a felesége emlékére előadott rekviemet saját műveként szerette volna
feltüntetni. Mozart, igaz csak 35 éves még ekkor, már súlyos beteg volt és
többször hangoztatta: úgy érzi, a Requiemet saját halálára komponálja. Sajnos
igaza lett, olyannyira, hogy befejezni sem tudta a művet: halála után tanítványa, Franz Xaver Süssmayer
egészítette ki a hiányosan maradt partitúrát.
3.A Tk.: 172-173. oldalán találjátok a
gyászmiséről a leírást, és a tételcímeket is (12).
4.Ezen a linken sok hasznos információt
olvashattok:
A mai órán Wolfgang Amadeus Mozart: d-moll zongoraversenyét
fogjuk megismerni.
Feladatok:
1.Írjátok fel a cím után az alábbiakat a füzetbe:
Wolfgang Amadeus Mozart: d-moll zongoraverseny (K.466)
Műfaja: versenymű
A bécsi klasszikában szólóhangszer + zenekari kíséretet
jelentett, háromtételes mű (gyors-lassú-gyors)
Tételek: I. Allegro
II. Romance
III.
Rondo - Allegro assai
Mozart közel 30 zongoraversenyt írt, a d-moll zongoraverseny
a zeneszerző középső, érett korszakából való.
2.Olvassátok el az alábbi tudnivalókat a
zongoraversenyről:
A moll hangnem viszonylag ritka volt Mozart korában és saját
életművében is, és mint ilyen, különösen erős érzelmi jelentéssel és
kifejezőerővel bírt. A d-moll Mozart operáiban szinte kivétel nélkül a
sötétség, halál, fájdalom, vagy akár a bosszú gondolatával összekapcsolható. A
bécsi években két számottevő művet írt d-mollban, az egyik a K. 421-es
vonósnégyes, a másik a K. 466-os zongoraverseny, ami “démonikus” karaktere és
drámai ereje miatt a 19. században Mozart legnépszerűbb versenyműve volt.
A d-moll zongoraverseny nyugtalan szinkópái, a szaggatott
lélegzetű dallamok komoran mély, végzetterhes mondanivalót hordoznak.
Mozart gyakran utolsó pillanatban fejezte be műveit, ezúttal
is így történt. A bemutatóra maga Leopold Mozart is ellátogatott Bécsbe, a
keletkezési körülményekről az ő, lányának szóló levelében olvashatunk: „…mikor
megérkeztünk, a másoló még dolgozott rajta; és bátyádnak annyi ideje sem volt,
hogy a Rondót legalább egyszer eljátssza, mivel a másolatot kellett átnéznie…”
3.Ezen a linken is tájékozódhattok, sok hasznos
információt rejt:
A mai órán Joseph Haydn után Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr zongoraszonátájával fogunk
megismerkedni. (K.331.)
Feladatok:
1.A füzetbe írjátok fel a címet és a szonáta
fogalmát:
Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr zongoraszonáta
(K.331.)
A szonáta
fogalma: a bécsi klasszikusok szóhasználatában olyan többtételes, egy vagy két
hangszerre szánt műfajnak a neve, amelyikben egy vagy több tétel formája az ún.
szonátaforma valamelyik változatának felel meg.
2.Olvassátok el az alábbi tudnivalókat a műről:
Nemzetközi szenzációnak számít, hogy Budapesten, az Országos
Széchényi Könyvtár gyűjteményében Mozart egyik legnépszerűbb szonátájának
eredeti kézirattöredékét fedezte fel a Zeneműtár vezetője 2014 tavaszán. A mű
egyébként 1783-ban keletkezhetett és 1784-ben publikálta a bécsi Artaria kiadó.
Az A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Wolfgang Amadeus Mozart
legismertebb művei közé tartozik: a szonátát záró „török indulót” nagyon sokan
ismerik. A mű előadása ugyanakkor számos problémát vet fel, a zeneszerző
eredeti kéziratának ugyanis mindeddig csak a legutolsó lapja volt ismert (ezt
Salzburgban őrzik), a nyomtatott kiadások pedig sok tekintetben pontatlanok. Az
eddig teljesen ismeretlen Mozart-kézirat felbukkanása nemzetközi szenzációnak
számít, s az új forrás ismeretében a szonáta eddigi kiadásai több ponton is
módosításra szorulnak: pl. előadási jelek, téves ritmusok, hibás hangok
tekintetében.
Tk.: 154 – 155. oldalán találhattok leírást a műről.
3.Az alábbi linken sok érdekességet olvashattok a
szonátáról:
