Gárdonyi Géza (1863-1922)
Ziegler Géza néven született 1863. augusztus 3-án Gárdony-Agárdpusztán.
A család hét gyerekéből csupán Gárdonyi Géza és két
öccse élte meg a felnőtt kort. Budán kezdte meg elemi
iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református
kollégiumba járt.
1876-ban a budapesti Calvin téri református
gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen,
lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a
család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek
rövidebb-hosszabb ideig.
1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri
Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg
népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre
nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb
rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a
pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról,
majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az
ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi
újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd
1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is
élt.
Az alakja köré fonódó legenda közvetlenül Egerbe
költözése után, még életében kialakult. Kortársai „egri remetének,” vagy
regénye után a „láthatatlan embernek” címezték. A kíváncsi tekintetek elől
menekvést kereső, megközelíthetetlen ember hírében állt, ám ebben a sommás
ítéletben már az 1900-as években is sok túlzás volt. Egyetlen legendateremtő
momentum: az egri házba ellátogató írótársak rendre számot adtak arról, hogy
Gárdonyi dolgozószobája ablaktalan, az író befalaztatta a ház ablaknyílásait;
alkalmasint csupán zárva tartotta ablaktábláit a fejfájós író. Jóllehet, minden
idejét az irodalomnak szentelte, s az egri magány szülte művészete
legtermékenyebb időszakát, korántsem szakított el minden közéleti-irodalmi
köteléket a külvilággal.
Az egri Gárdonyi-ház napjainkban
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói
tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza
nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési
helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi
regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a
Láthatatlan ember (1902).
Az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen
hantolták el, gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá
vált szavakat vésték: „Csak a teste!” Mert csak a teste lett örökre
láthatatlan.
Házi feladat: ebből a hosszú vázlatból - a lényeget kiemelve - egy rövidebb jegyzetet készíts a füzetedbe! Nem kell elküldened, hétfőn megbeszéljük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése